Milyen információforrások segítenek az epilepszia megállapításában?

563
HOZZÁSZÓLÁS:

Ahhoz, hogy az epilepsziát az orvos megállapíthassa, a három legfontosabb információforrás a következő:

  1. a rohamok megfigyelése,
  2. az EEG (elektroenkefalográfia) vizsgálatok,
  3. a képalkotó eljárások.

1. A rohamok megfigyelése pótolhatatlan információt nyújt az orvos számára!

A rohamjelenségek azonos sorrendje, a rohamot közvetlenül megelőző (esetleg csak a beteg által érzett) jelenségek, a roham utáni események leírása segíthet annak megállapításában, hogy valóban epilepsziás roham zajlott-e le, és ha igen, milyen típusú volt az. Milyen agyterületről indult és hova terjedt az agyban a roham (lásd a „rohamok” részben részletesebben).

orvosok-figyelem-gyogymodokA hozzátartozók sokszor megijednek, elvesztik a fejüket és megfigyelőképességüket, nem tudnak jó leírást adni sokszor még az ismétlődően azonos jellegű (a rohamok általában ilyenek) rohamokról sem.

Fontos tudnunk: (Az alábbiak mind hasznos információt jelenthetnek az orvosnak)

  • Megérzi-e a beteg a rohamot, és miről?
  • A roham kapcsán mi és milyen sorrendben történik, pl. ha rángások vannak, hol kezdődnek, kétoldaliak vagy egyoldaliak, mely végtagokra terjednek ki stb.?
  • Tudnak-e a roham alatt ill. utána kontaktust teremteni a beteggel, tud-e a beteg beszélni a roham alatt vagy megérti-e a hozzá intézett kérdéseket, reagál-e a felszólításokra és később emlékszik-e, hogy mit mondtak neki? Ez mind hasznos információt jelent az orvosnak.

A hozzátartozók dolga a megfigyelés! Ennél fontosabb teendő – azon túlmenően, hogy esetleg a beteg sérülését megakadályozzák – nincs. A roham általában magától oldódik még akkor is, ha a légzés átmenetileg szünetel és a beteg elkékül.

Az elterjedt tévhittel ellentétben nem kell a beteg szájába gumit vagy fakanalat erőltetni, ezzel csak bajt csinálnánk ! Csak akkor kell a beteg száját erőszakkal kinyitni, ha evés közben érte a roham és félő, hogy a szájában lévő ételt ill. műfogsort félrenyeli !

Nagyon sokat segíthet, ha esetleg videofelvétel is készül a rosszullétekről vagy akár annak egy részéről. Hasonlóképpen hasznos lehet akár az is, ha magnófelvételt sikerül csinálni – Ez persze akkor jó, ha a roham valamilyenfajta hangadással is jár.

2. Az epilepszia megállapításának fő eszköze az EEG (elektroenkefalogram).

Az agyi elektromos tevékenység vizsgálata történhet hagyományos módon.

Ilyenkor kb. 20 perces felvételt készítenek úgy, hogy a fejbőrre elektródokat illesztenek (rendszerint gumipántok segítségével), nemzetközileg, egyezményesen meghatározott helyekre és onnan vezetik el a mikrovolt nagyságrendbe eső – az agyműködéssel járó – elektromos potenciálokat. Ehhez úgynevezett erősítő rendszer szükséges (ami lehet hagyományos EEG gép, vagy újabban komputer rendszer), valamint a jeleket megőrző tároló rendszer (a komputeres változatban) és kiíró rendszer (hagyományos EEG gép kiíró része vagy printer).

Egyre szélesebb körben nyer alkalmazást az úgynevezett hosszú távú kazettás EEG, amelynek segítségével szabadon mozgó állapotban, tartósan (24 óráig vagy tovább) készülhet az EEG.

Ezzel sokkal több esélyünk van arra, hogy a csak időnként jelentkező epilepsziára jellemző kóros jeleket rögzíthessük.

Az epilepsziás agyi működészavar és az ezt tükröző izgalmi elektromos jelenségek a rohamok közti időben is jelen vannak és úgynevezett „epileptiform potenciálok” formájában felismerhetőek az EEG-n. Ezek a háttér EEG-ből kiemelkedő nagyfeszültségű jelek, melyeknek mind az alakja, mind az előfordulási helye jellemző lehet.

Fontos információk származhatnak a roham alatti EEG felvételből is Bár az nem annyira az epilepszia megállapításában, mint inkább az epilepszia típusának megállapításában segíthet.

Az úgynevezett „sima” EEG felvételen túlmenően ha az nem mutat eltérést – alvásos vizsgálatra van szükség. Ennek nagyon hatékony módszere az úgynevezett alvásmegvonásos EEG vizsgálat. Ilyenkor a beteg a nap folyamán nem alszik és éjszaka is virraszt, majd másnap reggel az EEG laborban felszerelve kialhatja magát. Az epilepsziára jellemző EEG jelenségek ugyanis sokszor (vagy bizonyos epilepsziákban jellegzetesen) csak alvásban mutatkoznak. Ugyanakkor az alvásmegvonás még jobban aktiválja a kóros potenciálok jelentkezését.

Az alvásvizsgálat, vagy akár az alvásmegvonásos vizsgálat nagyon elegáns módszere a hosszú távú kazettás EEG, amelyben az egész éjszakai alvást, vagy – alvásmegvonás esetén – a virrasztásos periódust is regisztrálhatjuk.

3. Képalkotó eljárások:

A képalkotó eljárások az agyról adnak igen részletes szerkezeti képet anélkül, hogy bármilyen fájdalmas vagy kockázatos beavatkozás történne. Ilyen a komputer tomográfia (CT), ami hagyományos röntgensugárral dolgozik, de egy komputer program az agyszeletekről készült röntgenképet térben, különböző nézetekben összerakja és ilyen módon az agy szerkezete különböző nézetekből a szeletekben láthatóvá válik. Olyan mintha segítségével benézhetnénk a koponyába, sőt az agy rejtett zugaiba is.

Még részletesebb képet nyújt az mágneses rezonancia (MR) vizsgálat, ami nem röntgensugárzással, hanem mágneses visszaverődés elvén működik. Ezekkel az eljárásokkal ma már az epilepsziás működészavar hátterében álló egészen kis agyszerkezeti elváltozásokat is képesek vagyunk feltérképezni.

Tudjuk azonban, hogy az epilepszia elsősorban működészavar, és nem feltétlenül áll mögötte szerkezeti eltérés. Tehát a szerkezet lehet ép és a működés mégis kóros.

Ma már rendelkezünk olyan komputertomográfiás eljárásokkal is, amelyek nem a szerkezetet kutatják, hanem a működés különböző vonatkozásait, így pl. a vérátáramlás mértékét (pl. a SPECT vizsgálat) vagy az agyi anyagcserét (pl. a PET, ami külföldön elterjedtebb jóval), ill. a különböző ingerületátvivő anyagok, vagy az idegsejt membránon elhelyezkedő kémiai anyag fogadóhelyek, a re-eeptorok eloszlását.

Ezek az eljárások részben abban segítenek, hogy kis és rejtett elváltozásokat is megtaláljunk, másrészt hogy mind a rohamok közti állapotban, mind a roham alatt megtaláljuk azokat a helyeket, amelyek anyagcsereváltozást vagy vérátáramlás változást mutatnak. Mindez az epilepsziás gócok pontosabb feltérképezését szolgálja.

563
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]